Tudjuk, hogy Minden kezdet nehéz, ezért sem született még egyetlen bejegyzés sem ezen az oldalon. Először meg kell találnunk a Képletet, hogy ez a blog ne csak Egy legyen a sok bébiszitter naplója közül. Az itt elhangzottak Családban maradnak, mivel mi Jóbarátok, Barátok közt vagyunk.
Már lassan 2 éve élek A szigeten, ebből lassan 10 hónapja jelenlegi állomáshelyemen. Ezt a sulis évet is úgy Elfújta a szél, hogy fel sem tűnt. A kezdet kezdete egy teljesen más tapasztalatot nyújtott mint a korábbi élmények. Derült égből egy nagy család része lettem, akik azóta is családtagnak tekintenek. A kis gézengúzok nem mindig viselkedtek Cukorfalat módjára, volt olyan időszak, hogy Minden héten háború volt.
Mint szerintem sok au-pairt, engem is a hétvégék, a Hosszú hétvégék tartanak életben itt. Amikor beindul a Buliszerviz, nem lehet csodálkozni, hogy vasárnap Másnaposokként ébredünk :D A bulik utáni 1-2 napban senki sincs Csúcsformában. De aztán a következő hét elején ismét visszatérhetünk a rutinhoz, amikor is felfedezhetőek Jelek, hogy a gyerekek mindent megpróbálnak, hogy az Összeomlás szélére sodorjanak, de én nem vagyok Palimadár!
Felforgatókönyvem következő fejezete arról a Szupercsapatról szól, akik nélkül ez a blog nem jöhetett volna létre. Arról a csapatról, amely keményebb, mint a Harcosok klubja, és segítik egymást Jóban Rosszban. Előfordul, hogy a családok részéről Kegyetlen bánásmódban részesülünk, és úgy érezzük magunkat, mintha egy Kiképzőtáborban lennénk, de ilyenkor derül ki, hogy Ki a faszagyerek?!
A jobb idő beköszöntével egyre többször kerül sor kirándulásokra, így sikerült felmelegíteni A francia kapcsolatot, így küldte a Fantasztikus négyes üdvözletét Párizsból, szeretettel. Muszáj volt egy kicsit kiszakadni Angliából, mivel nem akartunk mi lenni Az angol betegek. Apám beájulna, hogyha látná azokat, amiket én láttam!
Az én Különvéleményem, hogy ez a blog Nagy durranás lesz, mivel a miénk Micsoda csapat!
